Ezt az oldalt azoknak ajánlom a figyelmébe, akik hálát mondtak a Lumiéré fivéreknek,
amiért nagyban hozzájárultak
a filmfelvevőgép feltalálásához,és ezáltal egy olyan világot adtak nekünk,
ami azelőtt nem is létezett...

2010. augusztus 3., kedd

Amerikában (In America)

Jim Sheridan: Amerikában (2002)
Egyszer kölcsönkaptam ezt a filmet egy átírt DVD-n. Már a borítója is felkeltette az érdeklődésemet, de "hála" az otthon megírt DVD-nek és az én "Made in China" lejátszómnak, nem sikerült megnéznem. Pedig már bekucorodtam a tv elé, szemüveg, pattogatott kukorica, távirányítok be voltak készítve, és mégis ERROR. Aztán egy pár évvel később megláttam a műsorújságban, hogy le fogják adni..Drága férjemet leültettem a fotelba egy sörrel és leragasztott szájjal, mert imád a legfontosabb részeknél beszélni..A szokásos dolgok bekészítve és indulhat a filmben való teljes elmerülés.
Az Amerikában hangulata az, ami elsőre megfogott. Egy kincs a mai effektekkel teli filmvilágban. Érzi az ember a realitást, azt, hogy a főszereplők bármikor elsétálhatnának mellettünk, és mégis különlegesek, mert egy olyan szellemi és lelki erőről tesznek tanúbizonyságot, amit  nagyon-nagyon sokan nem merünk megtenni! Ez a film megmutatja, hogy miért érdemes élni, még a luxus és gazdagság világától legtávolabb is. 
A történet lényege egyszerűnek tűnhet. Egy Ír család (Johnny az apa, Sarah az anya, Christye és Ariel a két kislányuk) kivándorol Amerikába, és megpróbál új életet kezdeni teljesen előröl, mivel  semmijük sincs egymáson kívül. Beköltöznek New Yorkban egy brooklyni "drogos" ház tetőtéri lakásába, ahol előttük csak a galambok laktak. Ahogy peregnek a filmkockák, szépen-lassan kiderül, hogy milyen  szörnyű múltat hagytak maguk mögött-volt egy kisfiuk is Franky, aki két évesen leesett a lépcsőről, és 5 évesen meghalt agydaganatban. Johnny képtelen azóta teljes életet élni és bármiféle érzelmet kimutatni a világ felé, ami miatt nem is talál magának színészi munkát. Talán pont Johnny miatt sem tud a család többi tagja  túllépni ezen a tragédián. A Sarah és a gyerekek is megpróbálnak segíteni a maguk módján az apjuknak, de mint tudjuk az élet nem ilyen. Amíg valaki képtelen szembenézni saját magával, addig senki nem tud rajta segíteni. Erről az utazásról szól az Amerikában . A film vége persze happy-end, de ezt mégis elnézem neki, mivel maga a rendező, Jim Sheridan Írországból jött Amerikába, és ez az ő története egy kis átalakítással..

1 megjegyzés:

Névtelen írta...

Imádom ahogy írsz és megfogalmazod a mondatokat! Gusztusos és élvezet olvasni!
Már rohanok is, veszek egy csomag pop-cornt, bekucorodok a fotelomba és meg is nézem ezt a filmet!