Diszkrimináció az amerikai filmekben 2.- Hollywood aranykora

Volt egy pár rendező, aki úgy döntött, hogy válaszol az „Egy nemzet születése” című filmre, de igazán hatásosat Oscar Micheaux-nak sikerült alkotnia a Within Our Gates – „Közöttünk történt” című filmjével 1920-ban. Voltak előtte is próbálkozások arra, hogy a feketéket kiemeljék végre a sztereotip szerepekből, de csekély eredménnyel.

Micheaux volt az első afro amerikai filmrendező, aki nem véletlenül választott olyan témákat filmjeiben, mint a feketék meglincselése, a rabszolgatartás, vagy a fehér emberek diszkriminatív megnyilvánulásai. Ezt a filmet elveszettnek hitték, de 1979-ben megtalálták a kópiát Spanyolországban, ami azért is nagy szó, mert ez az első olyan film, amit afro amerikai rendező készített. A filmtekercs bepillantást engedett az 1920-as években élő feketék életébe, igencsak nyersen ábrázolva azt.

Hollywoodban, az 1920-as években a feketék szerepe igen parányi volt a filmekben, és azok is inkább csak a kornak megfelelő, társadalmilag elfogadott alakítások lehettek. A fekete nézők pedig különválasztva a fehér nézőktől, kénytelenek voltak a fehéreknek készült filmeket megnézni, ha moziba akartak menni. Bátran mondhatjuk, hogy ebben az időszakban a rasszizmus és a faji diszkrimináció maradéktalanul jelen volt, nemcsak a mozikban, hanem egy film elkészültétől a levetítésig mindenhol Amerikában.

   A „Közöttünk történt” című film nyitó inzertjén ez olvasható:

„A mi drámánk megnyitóján Északi karaktereket találunk, akik nem rendelkeznek a Déliek előítéleteivel és gyűlöletével – viszont ez a gondolkodás nem akadályozza meg a négerek esetenkénti meglincselését.”

A Közöttünk történt című film alaptörténete egy néger család borzalmát dolgozza fel.

A házaspár örökbefogadott lányát megerőszakolja egy fehér férfi, akiről a későbbiekben kiderül, hogy a lány vérszerinti apja. Mr. Landry-t a lány nevelőapját, úgy vádolja meg egy másik fekete rabszolga gyilkossággal, hogy az nem is látta a történéseket. A szülőkre, Sylviára és férjére meglincselés vár.

   Azt gondolom, hogy egy ilyen történet feldolgozása napjainkban is megrázó élmény, nemhogy 1920-ban, olyan nyersen ábrázolva a bonyodalmakat, ahogy Oscar Micheaux tette. Hollywood kerülte eme kényes témákat, és csak a II. világháború után kezdett bele a rázósabb történetek filmezésébe. Micheaux filmjeit főként az jellemezte, hogy nem lehetett „kibújni alóluk”. Az ember kénytelen volt állást foglalni a film végén, annyira energikus és velős impulzusok érték a nézőket.

Jelenet a Közöttünk történt című filmből

   Sajnos a Közöttünk történt című filmjét többszörösen is megvágták és cenzúrázták, mivel mondanivalója sok helyen ellenérzést váltott ki. Főleg Amerika déli államaiban lázongtak a film ellen, ahol volt, hogy helyenként végül betiltották annak levetítését.

   Oscar Micheaux arra tette fel az életét, hogy felkeltse az emberek figyelmét a néger elnyomás és a rasszista megnyilvánulások ellen. Saját filmforgalmazási rendszert hozott létre, hogy filmjei eljussanak a nézőkhöz, akik természetesen javarészt feketék voltak. Oscar Micheaux nagyban hozzájárult a feketék öntudatra ébredésének folyamatában. 

Kezdetben, Amerikában a filmgyártás központja nem Los Angeles volt, hanem New York. Aztán amiért mégiscsak érdemes volt a stúdióknak átköltözni Los Angeles mellé, Hollywoodland-be, az a rengeteg természeti adottság volt. A svájci Alpokat idéző hegyektől kezdve a sivatagos területeken keresztül a Csendes óceánig volt itt minden, ami egy külső forgatáshoz szükséges lehet. A filmek többségét még így is stúdiókban vették fel. 

A stúdiók megrohamozták Hollywood-ot, és elindult az amerikai filmgyártás azon az úton, ami a későbbiekben csillogást, a színészek vágyálmát, a rajongók ábrándozásának tárgyát képezte. 1920-as évekre már közel ezer filmet forgattak Hollywoodban. 5 évvel a Griffith forgatta Amerika hőskora után, már tudatosan használták a filmes történetelmesélés technikáit a filmekben, hogy minél több embert csábítsanak be a mozikba.

   Ahhoz, hogy egy film valósághűen ábrázolni tudja az illúziót, speciális effektusokat használtak. Az egyik módszer például az volt, hogy a jelenet egy részét üveglapra festették és a kamera elé helyezték, vagy megépítették a díszletet kicsi makett formájában, és a kamera mellé helyezték, amit egy speciális tükörrel fel tudott venni a kamera, az adott jelenettel együtt. A kezdeti időszakban a filmezést a kemény kontúrú, éles fókuszú beállítások jellemezték, de ahogy fejlődött a filmipar, úgy kísérleteztek egyre többet a filmgyártó cégek, és a 20-as, 30-as években elterjedt a lágy stílusú fényképezés, ahol a kamera lencséje elé egy fátyolt, vagy hálós szövetet raktak, amitől a film, művészi szépséget öltött magára.

Lilian Gish - Ortokromatikus film 

A másik nagy változás, ebben az időszakban, a film nyersanyagában következett be. Az eddig elterjedt és bevált filmtekercset, az úgynevezett ortokromatikus nyersanyagot felváltotta a pankromatikus alapanyag. Míg az ortokromatikus nyersanyag csak a vörös, kék és zöld fényekre volt érzékeny, addig a pankromatikus filmen a piros és sárga fényt is meg lehetett különböztetni, ami abban nyilvánult meg, hogy az addig piros rúzzsal kifestett színésznő szája szinte feketének hatott, az új eljárással már a szürke árnyalataiban úszott. Így akár smink nélkül is felvehették a színészek jelenetit. Sokkal több mindent lehetett megjeleníteni a filmvásznon, mint annak előtte, például az égen a felhőket és a kék eget az új, pankromatikus alapanyag meg tudta különböztetni, míg az ortokromatikus nyersanyaggal készült filmeknél egyéb módszereket kellett alkalmazni ahhoz, hogy egy felhős eget megjelenítsenek.

Lilian Gish - Pankronomikus film

Hollywood virágzásnak indult, és az újításoknak köszönhetően a bevétele is rohamosan nőtt a stúdiókban készült filmeknek, ami azt eredményezte, hogy még több alaptőke jutott egy-egy film leforgatásához. Az Európai filmekre tized annyi költségvetés jutott. A hollywoodi stúdiórendszer filmgyártásának menete fokozatosan alakult ki az igények megjelenésével. De ahhoz, hogy Hollywood olyan színfolt legyen a világ filmgyártásának palettáján, amilyen azelőtt és azután se senki, nagyban hozzájárult, hogy Amerika jelentős támogatást kapott a külföldi vállalkozásaihoz a Külügyi- és a Kereskedelmi Minisztériumtól. Így már semmi sem állíthatta meg abban, hogy az egész világon uralni próbálja a filmgyártást, és előtérbe helyezze filmjeit, a hazai gyártókkal szemben, bármelyik kontinensen.